Férgek típusai és nevei

Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták.

Mégis, a Kambrium időszakból ismeretesek fosszíliáik. A problémák ellenére a földtörténeti újkorból kainozoikum is ismeretesek Nematoda fosszíliák pl. Véve férgek típusai és nevei, hogy a karbon időszakból kerültek már elő fonálférgekkel rokon csoportok, nagyon valószínű, hogy a nematodák is élhettek akkoriban valamilyen formában.

Létrehozva:

Testfelépítés[ szerkesztés ] Hengeres testű, keresztmetszetben kör alakú, nem szelvényezett szervezetek. Viszonylag egyszerű felépítésű, szelvényezetlen állatok.

Ebben a tájékoztatóban, a városban élő kutyák legfontosabb belső élősködőiről szeretnénk áttekintést adni. Valóban többféle féreg is okozhat fertőzést a kutyámnak? Igen, számos parazita faj gazdája lehet a kutya. A fertőzést okozó leggyakoribb féregfajokat a következőképpen csoportosíthatjuk: Fonálférgek : orsóféreg Toxocara canisostorféreg Trichuris vulpiskampósféreg Ancylostoma caninum Galandférgek: uborkamagképű galandféreg Dipylidium caninumegyéb galandféreg fajok Echinococcus, Taenia Okozhatnak ezek a férgek súlyos betegséget a kutyámnak?

A fonálférgek testének egyes részei hatsugaras vagy kétoldali szimmetriájúak. A test pseudocoel típusú, tehát a fonálférgek nem valódi testüreges állatok. Ez a testüregtípus a testüreg nélküli szervezetek és a valódi testüregesek közti átmenetet képviseli.

Férgek, kukacok az élő testben...

Kültakaró[ szerkesztés ] Csillózat nélküli kültakarójuk három rétegű, mely külső vázként szolgál: 1. A kutikula: glikoproteinekbőllipidekből milyen ételek nem kedvelik az emberi parazitákat kollagénhez hasonló fehérjékből áll. Funkciója a féreg testében a hidrosztatikai nyomás fenntartása, védelem a külső behatásokkal szemben, a parazita fajoknál a gazdaállat emésztőnedvei elleni védelem. A kültakaró felülete általában sima, vagy haránt irányban gyűrűzött.

Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő. Cikkünkben a Magyarországon előforduló féregfertőzések tüneteiről, a fertőzések módjáról és veszélyeiről olvashat.

Rajta hosszanti redők, bordák húzódhatnak. A parazita fajoknál gyakran megtalálható a test két oldalán elhelyezkedő feji cervicalisoldalsó lateralis és farki caudalis lebeny ala.

Uborkamagképű galandféreg (Dipylidium caninum) - csak egyszerűen

A kutikula az Ecdysozoa főtörzsbe tartozókra, mint pl. Ez az egyed növekedése során többször cserélődik vedlés.

Fonálférgek

Az epidermis hypodermis : a kutikula alatti, azt létrehozó sejtes szerkezetű, vagy sejthatárok nélküli syncytium. Az epidermis hosszában a testüreg pseudocoel típusú felé dorzálisanventrálisan és laterálisan megvastagszik, bordákat képez.

A bordákban idegtörzsek, a két oldalsóban a kiválasztószervek csövei húzódnak. Az izomréteg: az epidermis alatt futó izomréteg minden rostja egyetlen óriási sejtből áll.

Minden izomsejtnek két része van: egy fibrillumokat tartalmazó, összehúzódásra képes talprésze, és egy férgek típusai és nevei képtelen, az idegrosthoz kapcsolódó, szarkoplazmát és sejtmagot tartalmazó része. Izomrendszer[ szerkesztés ] Bőrizomtömlővel mozognak.

A bőrizomtömlő csak a fonálférgekre jellemzően kizárólag hosszanti lefutású izmokból áll. Ezért a fonálférgek nem tudnak összehúzódni vagy emelkedni, ehelyett jobbra-balra hajladoznak és tekerednek.

Mindig a legkisebbeket bántják

Idegrendszer és érzékelés[ szerkesztés ] Az izmokat két idegtörzs idegzi be. Ezen hosszanti lefutású vastag idegpályák az állat háti dorsalis és hasi ventralis oldalán, míg subventralis és subdorsalis elhelyezkedéssel vékonyabb idegtörzsek futnak. A többi állattól eltérően, ahol az idegrendszer elemei sejtek nyúlnak az izomsejtek felé, itt az izomsejtek nyúlványai létesítenek kapcsolatot az idegrendszerrel.

A hasi idegpályán idegdúcok sora figyelhető meg. Az általában kevés sejtből felépülő férgek típusai és nevei központja a feji végen található garatideggyűrű.

A kutya leggyakoribb bélférgei

Különleges érzékelő szerveik a feji végen található amphidiumok és egyes csoportoknál Secernentea a farki végen található phasmidok. Emésztőrendszer[ szerkesztés ] Ancylostoma duodenale szájnyílása Szájnyílásuk és előbelük gyakran háromsugaras szimmetriát mutat. A szájnyílás a féregtest elülső terminálisán, illetve dorzálisan vagy ventrálisan nyílik.

Ajkak veszik körül.

Trichuriasis

Ha a szájüreget megvastagodott kutikula veszi körül, akkor szájtok a neve. A fajok egy részénél a szájüreg egyszerű, fegyvertelen; míg másoknál életmódtól függően szájszurony stylusfog, vagy tüskeszerű képződmények fordulnak elő. A szájnyílás a kutikulával bélelt szájüregbe vezet, onnan tovább az izmos nyelőcsőbe pharynx.

A nyelőcső izmos, két részre osztható: corpus és postcorpus. Utóbbiban vannak a nyelőcsövi mirigyek. A nyelőcső lehet sima, de számos fajnál két duzzanat bulbus látható rajta.