Az állatok fajtái, 9.1. Őshonos magyar háziállatok (nemzeti kincsek)
Tartalom
Ellenőrző kérdések a 4. Az evolúció során ugyanazon, vagy hasonló feladat elvégzésére különböző szervek, szervrendszerek jöttek létre. Csupán a fő típusok legfontosabb jellemzőit mutatjuk be, hiszen az élővilágban rengeteg különböző szervforma fordul elő.
Mivel a specialitások megismertetésére a rendszertani fejezetekben, az állatcsoportok jellemzése során rendszeresen visszatérünk, ezért ebben a fejezetben ritkán fejtünk ki részletesen egy-egy kérdést. Ha nem értenek valamit, lapozzák fel a későbbi fejezeteket. Az állatok az állatok fajtái szervrendszerek struktúráinak bemutatása mellett röviden kitérünk a működés néhány fontosabb jellegzetességére is, anélkül azonban, hogy a folyamatok mélyebb élettani magyarázatát adnánk.
Bővebben: Az állatok evolúciója Az állatok kialakulása[ szerkesztés ] A tudomány mai állása szerinti legelfogadottabb hipotézis szerint az első állatok pelágikus, azaz vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek valószínűleg a galléros-ostorosokhoz Choanoflagellata hasonló az állatok fajtái kolóniáiból alakultak ki. A galléros-ostoros sejtkolóniából jött létre az úgynevezett planuloid alak, mely megfeleltethető a legősibb állatcsoportok, így például a szivacsoka csalánozókés laposférgek lárvaalakjával. A planuloid alak szesszilizációjából helytülő életmódúvá válásából a szivacsokgasztrulációjából a bélcsíra kialakulásából pedig a valódi szövetes állatok eredeztethetők. Egyik csoportba sem tartoznak a korongállatkákamiknél a szivacsokkal ellentétben megjelent a két csíralemezde még nem alakult ki bélcsíra. Az állatok törzsfejlődése[ szerkesztés ] A törzsekké fejlődés állatvilága a törzsfejlődés azon szakasza, amikor az Archae-k azonos vagy hasonlatos környezetben eltérő törzsi folyamataik során folyamatos kapcsolódással például szimbiózis, táplálkozás részt vesznek egymás egyedi folyamataikban és kialakulnak mindazok a közös bélyegek, amelyek az állatok fajtái az állatokat elkülönítjük az összes többi élőlénytől.
Ez más tantárgyak feladata. Figyeljen továbbá arra, hogy azonos elnevezés különböző embrionális szervből eredő és egymástól az állatok fajtái felépítésű szervet jelenthet.
- Enterocoelomata hármas testüregűek csoportokba lehet tagolni.
- Helminth tojások, féregtojások
- Parazitá gyógyszer rubélonkent
- Növények és állatok fajtái és osztályozásuk | Körinfo
- Vadon élő állatok és háziállatok csoportosítása Eszköztár: Vadon élő állatok és háziállatok Vadon élő állatok Vadon élő állatoknak a vadállatokat nevezzük, amelyek az embertől függetlenül, mindenféle gondoskodás nélkül élnek és szaporodnak természetes környezetükben erdőben, réten, vízi élőhelyeken.
A különféle féregfajok bőrizomtömlőjében egy, két, vagy három az állatok fajtái kapcsolódik egy külső sejtréteghez, amiben gyakran mirigysejtek vannak, és kívülről kutikula is boríthatja. Az ízeltlábúak kültakarójában az élő sejtréteg a kitines kutikula alatt, a test belseje felé helyezkedik el. Ez a kültakaró kemény, kissé rugalmas, néha mészsók még keményebbé teszik. A gerincesek epidermiszéből indulnak ki a tollak és a szőrök.
Tartalomjegyzék
Az irha táplálja az epidermiszt. A színek a sejtekben lévő színanyagok miatt, vagy a fényvisszaverődés következtében alakulnak ki. A kültakaró az a szerv, amely talán a legtöbb feladatot látja el a szervezetben.
Védi a szervezetet fizikai és kémiai módon is. Szoros kapcsolatban áll a mozgásszervekkel. Ezen keresztül jutnak az anyagok a testbe, sokszor az anyagcsere végtermékek a külvilágba.
Általános állattenyésztés | Digitális Tankönyvtár
Részt vehet a gázcsere lebonyolításában. Része van a színek kialakításában.
Számos érzékszerv helyezkedik el benne. A test vázát jelentheti a testfolyadéknak a kültakaróra gyakorolt nyomása hidrosztatikus vázvagy valamilyen vázrendszer. Az ízeltlábúaknak külső, a gerinceseknek belső vázrendszerük van.
Állatrendszertan – Wikipédia
A vázhoz különféle szövettani felépítésű izmok kapcsolódnak. A tápanyagokat változatos szájszervekkel és a körülötte lévő segédszervekkel szerzik meg az állatok. Leggyakrabban az elő- közép- és utóbélből álló bélcsatornában termelődő enzimek segítségével bontják le a tápanyagokat. A rákok és puhatestűek bélcsatornájához középbéli mirigy csatlakozhat. Az emésztés történhet a testen kívül, vagy a testen belül.
A sejten belüli emésztés a fagocitózis. Ritkán fordul elő az állatok körében. A sejten kívüli emésztés a aszcariasis drogok üregében történik.
Állatrendszertan
A lebontott tápanyagokat a keringési rendszer szállítja a felhasználás helyére, a sejtekhez, majd az elhasznált anyagokat a kiválasztás helyére. Vannak állatok, amelyeknek nincsenek ereik, hanem a testüregben kering a testfolyadék. Máskor nyílt, vagy zárt keringési rendszer, érrendszer figyelhető meg.
Csak a gerinceseknek van nyirokrendszerük. A légzés történhet a testfelületen. Ez kistestű, el nem szarusodott kültakarójú állatok esetében megfelelő gázcseremódszer. A legtöbb állat kopoltyúval, trachearendszerrel vagy tüdővel lélegzik.
Kategória:Állatfajok
A légzéshez szükséges gázok szállítását transzportfehérjék segíthetik. Az anyagcsere folyamatok végtermékei a szén-dioxid, víz, ammónia, karbamid és húgysav. Ezek eltávolítása a szervezetből a kültakarón, a légzőszerveken és a kiválasztó szerveken keresztül történik.
A fejezetben az elővesécske, vesécske, Az állatok fajtái és vese típusú kiválasztó szervrendszereket tárgyaljuk.
Nitrogéntartalmú anyagcsere-végtermékek kiválasztása történhet a kopoltyún keresztül, kloridsejtekkel és más itt nem tárgyalt módokon is. Az állatok szaporodhatnak ivarsejtek nélkül hasadás, bimbózás vagy ivarsejtekkel. Szűznemzésről akkor beszélünk, ha megtermékenyülés nélkül indul fejlődésnek a petesejt. Ivaros szaporodás esetén a petesejt és a az állatok fajtái ivarsejt egyesül. Az állatok lehetnek hímnősek vagy váltivarúak.
- Helminthiasis tünetek felnőttek kezelésében
- Teniosis és teniarinhoz
Az állatok fajtái az ivarszervek egyes részeinek elnevezései egyformák nagyon különböző állatcsoportokban nőstény ivarkészülék: petefészek, petevezető, méh, hüvely, hím ivarkészülék: here, kivezető csatorna, ondóvezető, kilövellő járatazok felépítése jelentősen eltérhet egymástól.
A heterogónia során a szűznemzéssel szaporodó és a hímeket és nőstényeket egyaránt tartalmazó populációk követik az állatok fajtái. A metagenezis során viszont az ivarosan és az ivartalanul szaporodó populációk váltakozásáról van szó. A hormonok aminosav származékok, proteinek és proteidek, szteroidok, arachidonsav-származékok és juvenilis hormonok.
A háziasítás A háziasítás domesztikáció a háziállatok kialakulását, a vadállatoknak háziállattá válását jelenti egy olyan hosszú, összetett és bonyolult folyamat révén, amely mind az ember, mind pedig az állat szempontjából külön értékelendő. Az ember szempontjából nézve a háziasítás egyrészt tudatos, mesterséges szelekciót, másrészt gazdasági tevékenységet jelent, amelynek révén az ember a számára megfelelő tulajdonságokat nemzedékről nemzedékre gyarapítja állatállományában, valamint szükségleteinek fedezésére állati termékekhez, illetve ezek értékesítésével haszonhoz jut. Az állatok számára a domesztikáció elsősorban ivari izolációt,[ 1 ] alkalmazkodást, alaki, élettani átalakulást, új tulajdonságok kialakulását és annak átörökítését jelenti. A domesztikáció az állatok fajtái megy végbe.
Termelődhetnek szöveti sejtekben, idegsejtekben, vagy belső elválasztású mirigyekben. A közvetlen hatású hormonok átjutnak a sejthártyán, majd a citoplazma receptor fehérjéihez kötődnek. A közvetett hatású hormonok a sejthártya receptor fehérjéihez kötődve váltanak ki egy reakciósorozatot a sejten belül.
Az állatok nyelvén S01E02
Ha összehasonlítjuk a gerinctelenek és gerincesek hormonrendszerének és idegrendszerének jelentőségét az életfolyamatok szabályozásában, akkor a hormonrendszer a gerinctelenek, az idegrendszer pedig a gerincesek esetében valamivel fontosabb az életfolyamatok szabályozásában. Az ízeltlábúak körében a vedlés hormonális szabályozása különösen jelentős.
Alkategóriák
A fejezet címe azt kívánja hangsúlyozni, hogy nem különböző állatcsoportok szervrendszereinek összehasonlítása a cél, hanem az, hogy az állatok fajtái legelterjedtebb szervek, szervrendszerek felépítésének és — bizonyos mértékig az állatok fajtái működésének alapjait ismertessük.
A szervek, szervrendszerek fő típusainak legfontosabb jellemzőit kívánjuk bemutatni, hiszen az élővilágban rengeteg különböző forma fordul elő. Mivel a specialitások megismertetésére a rendszertani fejezetekben, minden egyes állatcsoport jellemzése során, a szervek, szervrendszerek leírásakor rendszeresen visszatérünk, ezért ebben a fejezetben csak a legszükségesebb esetekben utalunk a részletesebb kifejtésre és az ott található példákra.
A heterotróf egysejtűekkel és a hazánkban nem élő csoportok testfelépítésével ebben a fejezetben az állatok fajtái foglalkozunk. A szervrendszerek struktúráinak bemutatása mellett röviden kitérünk a működés néhány fontosabb jellegzetességére is, anélkül azonban, hogy a folyamatok mélyebb élettani magyarázatát megadnánk.
