Platyhelminth paraziták
Tartalom
Többsejtű állatok országa Regnum Animalia Subregnum: Platyhelminth paraziták szövetes állatok Eumetazoa Kétoldali részarányosak tagozata Bilateria Főtörzs: Pseudocoelia ál-testüregesek Fonálférgek törzse Nematoda A fonálférgek viszonylag egyszerű testfelépítésű, nem szelvényezett, hengeres, keresztmetszetben kör alakú szervezetek. Több elsődleges — csak rájuk jellemző — tulajdonságuk van, pl.
Mintegy 20 leírt fajukat ismerjük, tényleges fajszámukat több mint százezerre becsülik. Testméretük a 0,3 mm és 8 m között változik. Életmódjukat tekintve két csoportra oszthatóak: szabadon élők és élősködők. Megtalálhatóak a tengerekben, félig sós és édesvizekben, szikes vizekben, hévvizekben, talajokban, mohapárnákban, avarban, trágyában stb.
A szabadon élő fajok szerves törmelékkel, algákkal, gombafonalakkal, növényi nedvekkel, baktériumokkal táplálkoznak. A ragadozó fajok kisebb állatokkal támadnak meg. Sok faj növényparazitává lett. Jelentős számban különböző platyhelminth paraziták élősködői.
A fonálférgek testének egyes részei hatsugaras vagy kétoldali szimmetriájúak. A kültakaró három részből áll.
Hogyan lehet megelőzni a tüdőmétely-fertőzést?
A kutikula több rétegű glykoproteinekből, lipidekből és kollagénhez hasonló fehérjékből áll, funkciója platyhelminth paraziták féreg testében hidrosztatikai nyomás fenntartása, védelem a külső behatások ellen, a parazita fajoknál a gazdaállat bordák húzódhatnak. Az élősködő életmódot folytató fajoknál gyakran megfigyelhető a test két oldalán elhelyezkedő feji cervicalisoldalsó hypodermis a kutikula alatti, azt létrehozó sejtes szerkezetű platyhelminth paraziták sejthatárok nélkül syncytium.
Az epidermis hosszában a testüreg pseudocoel felé dorsalisan, ventralisan és lateralisan megvastagszik, platyhelminth paraziták képez. A bordákban idegtörzsek, a két oldalsóban a kiválasztó szervek csövei futnak.
Az epidermis alatt az izomréteg minden platyhelminth paraziták egyetlen óriási sejtből áll. Minden izomsejtnek két része van: egy fibrillumokat tartalmazó összehúzódni képes talprésze, és egy összehúzódni nem képes, az idegrostokhoz kapcsolódó, szarkoplazmát és sejtmagot platyhelminth paraziták része.
A fonálférgeknél az idegimpulzusokat az izomsejtek platyhelminth paraziták át az idegrostoktól. A szájnyílás a féregtest elülső végén terminálisan, illetőleg dorsalisan vagy ventralisan nyílik, ajkak veszik körül.
Az ősi típusú platyhelminth paraziták 6 ajak labium található, mindegyik tapintószemölcsöket papillák és sertéket visel. A szájnyílás környékén két mirigyes szerkezetű kemoreceptor, az oldalszerv amphidium, platyhelminth paraziták is megfigyelhető.
Tudja-e, melyik az élővilág leghosszabb állata?
A szájnyílás a platyhelminth paraziták bélelt szájüregbe vezet. Ha a szájüreg erősen fejlett, fala megvastagodott, szájtok a neve.
A fajok egy részénél a szájüreg egyszerű, fegyvertelen, más fajoknál az életmódtól függően a szájüregben szájszurony stylusfog vagy tüskeszerű képződmények fordulnak elő. A nyelőcső izmos, lehet egyszerű és tagolatlan. Számos fajnál egy vagy két hagyma alakú duzzanat bulbus található.
A Wikimédia Commons tartalmaz Valódi mételyek témájú kategóriát. A valódi mételyek Trematoda a laposférgek Platyhelminthes törzsének fajokban leggazdagabb osztálya.
A nyelőcső két részre osztható corpus, postcorpus. Az utóbbiban helyezkednek el a nyelőcsövi mirigyek.
Félmilliárd év viszontagságait is túlélte e legnépszerűtlenebb állatcsoport
A bélcső egyszerű, fala egyrétegű hengerhámsejtekből áll. A végbélnyílás a farki vég közelében, midig a hasi oldalon van.
Kutya A kutya bélcsatornájában számos féregfaj főként fonál- és galandféreg válik kifejletté.
A gázcsere a kültakarón át történik. A kiválasztó szerv kétféle típusú. Elsősorban a tengerben élő fonálférgeknél a kiválasztás a hasi oldalon elhelyezkedő és nyíló ún.
Ebből fejlődött ki a csőrendszerrel működő kiválasztó szerv.
Navigációs menü
Az általában H-alakú csövek a test két oldalán az epidermis eredetű bordában futnak, majd platyhelminth paraziták a hasi oldalon nyílnak. A fonálférgek idegrendszere a különböző fajoknál hasonló felépítésű, meghatározott, csekély számú idegsejtből áll. Központja a garat körül található ideggyűrű, ebből vastagabb, ventralis és dorsalis, illetve vékonyabb subventralis és subdorsalis idegtörzsek alakulnak ki. Az idegtörzseket harántágak platyhelminth paraziták össze.
Tüdőmétely-fertőzés (paragonimiasis)
Idegpályák indulnak s feji és a farki végen lévő papillákhoz, az oldalszervekhez és a Secernenrea osztályhoz tartozó fajok az oldalszervéhez hasonló funkciójú phasmidiumokhoz.
A legtöbb fonálféregfaj váltivarú. A hímek rendszerint platyhelminth paraziták, mint a nőstények.
Egyes fajok időnként szűznemzéssel is szaporodnak. A női ivarszerv páros petefészekből ovariuma páratlan méhből uterus és a hüvelyből vagina áll. A hüvely nyílása a vulva mindig a hasoldalon, a végbélnyílástól függetlenül nyílik.
Az élősködők női ivarszerve platyhelminth paraziták tetemes méretű és igen nagyszámú petét termel.
Milyen tünetek esetén gondoljunk tüdőmétely-fertőzésre? Hogyan kezelhető a fertőzött beteg? A tüdőmételyek a laposférgek Platyhelminthes törzsén belül a valódi mételyek osztályába Trematoda tartoznak.
A hím ivarszerv páros vagy páratlan heréből testisaz ondóvezetékből vas deferens áll. Ezt az ondókilövellő cső ductus ejaculatorius követi. A hím ivarszerv a végbéllel közös kloákába torkollik.
- Giardiasis symptoms human
- Tudja-e, melyik az élővilág leghosszabb állata?
A hím ivarszerv járulékos részei lehetnek a rendszerint páros párzóhorog spiculuma vezető pálca gubernaculum és a párzó táska bursa copelatrix. A fonálférgek lehetnek petetartók oviparovoviviparok barázdálódó petét vagy 1. Az egyedfejlődének a petesejt megtermékenyítésétől az 1. A postembrionális fejlődés során a lárvák négyszer vedlenek.
A fonálférgek kutikulája platyhelminth paraziták vedlés között is növekszik. Az élősködő életmódot folytató fonálférgek kifejlődéséhez csak gazdaszervezetre közvetlen fejlődésű fonálférgekvagy köztigazdá k -ra és végleges gazdára van szükség.
A fertőző lárvák rendszerint a 2. A fonálférgek eredetéről, platyhelminth paraziták és rokonsági kapcsolatairól ismereteink meglehtősen hézagosak.
Fonálférgek (Nematoda)
Testük fosszilizációra alkalmatlan. Feltehető, hogy horgasfeju galandféreg többi ősszájútól már a kambriumban különváltak és önállóan fejlődtek. Közvetlen és gyors embrionális fejlődésük, testük ősi szervezetlensége, a tagolatlan test, a sejtállandóság, a platyhelminth paraziták szimmetria, platyhelminth paraziták csillók teljes hiánya, a parazitizmus arra utalnak, hogy a fonálférgek egyenes irányban progresszíven fejlett szervezetek.
A jelenleg ismert állatcsoportok közül a Nematomorpha-hoz és a Gastrotricha-hoz állnak közel. Származástanilag elsődleges a szabadon élő életmód.
Hogyan diagnosztizálható a tüdőmétely-fertőzés?
Kialakulásuk sekély tengervízben történhetett, ahol az aljzathoz farki mirigyeik váladékkal rögzültek, platyhelminth paraziták életmódot folytattak. A tengerből hódították meg az édesvizet és a szárazföldet. Az élősködő életmód kialakulása — más parazitáknál is — a gazdák filogenetikus fejlődésével hozható összefüggésbe, nem egyetlen törzsfejlődési vonalon következett be azaz az élősködő platyhelminth paraziták nem egymás legközelebbi rokonai.
