Kerekférgek az izmokban és a csontokban
Tartalom
Létrehozva: Módosítva: Saját mozgásunkat nem látjuk ugyan annyira szépnek, de mozgásszerv-rendszerünk felépítése és működése ugyanolyan: tökéletes és rafinált. Az emlősök, így az ember is, ezt a képességét összetett mozgásszerv-rendszerének, azaz csont- és izomrendszerének köszönheti. Izom- és vázrendszerünk kialakulása csakis együtt történhetett, ahogy működésük is nagyfokú egymásra utaltságot mutat.
A csontváz és a csontok összeköttetését adó ízületeket együttesen mozgásszervünk passzív részeként tartjuk nyilván, míg az aktív részhez tartozónak tekintjük az izmokat, melyek inak útján rögzülnek a csontokhoz, és egymáshoz képest elmozdítják azokat.
Az ízesülő kapcsolatokat a szalagok rögzítik, s az egymáshoz képest elmozduló csontok felszínét a porcok védik meg az elkopástól. Testünk formáját alapvetően a csontváz adja, kifeszíti a szöveteket, biztosítja a csontok elmozdulását egymáshoz képest, megtartja testünket.
- Hatékony antihelmintikus szerek sokféle férgek ellen
- A csontok és az izmok rendszere - HáziPatika
- A nyaki gerinc.
- Parazita széles szalag kezelés
Alapvető feladata a támasztás, ezen kívül egyes csontok védelmet adnak a belső szerveknek - gondoljunk csak az agyat védő koponyára vagy a medencére. Fontos ásványanyag - főként kalcium és foszfát - raktár. Ezen kívül a csontok egy részének belsejében - a vörös csontvelőben - zajlik a vérképzés, itt keletkeznek vérsejtek, ezzel immunrendszerünk nélkülözhetetlen részei.
A csontok élete 5 kg víz, 2,2 kg ásványi anyag - ebből 1, kg mész -1,6 kg zsír, 1,2 kg szerves rost. Ebből áll egy átlagos felnőtt férfi 10 kilós csontváza, melynek tehát kétharmada szervetlen, egyharmada szerves anyagból épül föl.
A csontok maguk is szervek, javarészt csontszövetből - valamint porc- és kötőszövetből, stb. E csontszövet támasztószövet, rostos alapállományába kerekférgek az izmokban és a csontokban hidroxid-apatit kristályok épülnek be.
A mozgásszervek anatómiája
A csontsejtek koncentrikus körökben, több rétegben elhelyezkedve képezik a csontszövet alapegységét az oszteont csontgerendátmelynek belsejében a sejteket ellátó erek futnak.
E csontgerendák belső, vasbetonhoz hasonló szerkezete adja a csontok nagy, húzó- hajlító- és szakítószilárdságát, mely minden mesterséges építőanyag szilárdságát fölülmúlja.
Így változik a női mell Hosszú ideje tartja magát a városi legenda, hogy a sok ujjropogtatás káros az az egészségre, például reumát okozhat. Sokakat már a hangjától is kiráz a hideg, de vajon mi is történik pontosan, és biztos, hogy az rossz nekünk? Van, aki felszisszen, mikor végigroppantja az ujjait, mások megkönnyebbülnek. Általános szabály, hogy ha valami fáj, akkor ne csináljuk. De ha nem okoz fájdalmat akkor is ártalmas, ha ropogtatjuk az ujjízületeinket vagy a vállunkat, a hátunkat, a nyakunkat?
A csontok felszínét kívülről változó vastagságú, kötőszövetes, rostos burok, a csonthártya periosteum borítja, csak az ízületi porccal borított csontfelszínen hiányzik.
Külső részét sűrűn behálózzák az erek és érző idegek. Ha csontunkat erős ütés éri, lényegében a periosteum fájdalmát érezzük.
A csonthártya belső rétege fiatal korban a növényi kéreghez hasonlóan újabb és újabb csontréteget képez, így növeli a csont tömegét, vastagítja azt. Ha csontot nem használjuk, nem terheljük, a csonthártya sem épít, inkább a csontlebontás folyamata válik jellemzővé.
A csontok világa
Ez a csonthártya az, amelyet a csonttörés nagyon szorgos munkára, csontképzésre késztet. Olykor a csonthártya akár az egész hiányzó csontot is újraépítheti.
A csont belsejében lévő csontbelhártya a csontszövet leépítésében működik inkább közre. Ezt bizonyítja, hogy míg a csont egyre nő, velőürege is tágul valamelyest. Csontjaink ugyanis egyfolytában épülnek és bomlanak, azaz átépülnek.
A csontok és az izmok rendszere
S teszik mindezt úgy, hogy a lehető leggazdaságosabban kihasználják szervezetünk korlátozottan rendelkezésre álló mészsó és nyomelem-tartalékait.
A folyamatos átépülés célja egyben a csontot érő megterheléséhez való szüntelen alkalmazkodás. A kiépülő csontgerendák mindig a nyomási és húzási erővonalak irányába húzódva erősítik a csontszövetet.
A megterhelés a csontépítő sejtek osztódása nyomán csontgerendák kiépüléséhez vezet, megterhelés híján a csontfaló sejtek tevékenysége a meghatározó, így a csont leépül.
A csonttípusok A felnőtt ember csontját, melyek különállóak, de valamilyen formában mégis rögzítettek a kerekférgek az izmokban és a csontokban, alak szerint szokták megkülönböztetni. A csöves kerekférgek az izmokban és a csontokban - ilyenek az alkar, felkar- és lábszárcsontok - általában a végtagjainkban találhatók. Ahogy nevük is mutatja, hosszúkásak, belül üregesek.
A hosszúkás csöves csontok végei megvastagodnak, e végdarabokat hívják epifízisnek, míg a két végdarab közötti részt diafízisnek. A csöves csontok velőüregét sárgás színű zsírszövet, zsírvelő tölti ki. A fiatal csontok végdarabjaiban lévő vörös csontvelő helyét is idővel a sárga csontvelő veszi át. Maga a csontszövet kívülről nagyon tömör és kemény felépítésű, belül könnyebb, ritkább szövet található, melyet kerekférgek az izmokban és a csontokban hasonlító szerkezete miatt spongiosának hívnak.
A lapos csontok esetében két szilárd külső réteg egy szivacsos állományú belső csontszöveti réteget fog közre, melyet az egész életen át megmaradó vörös csontvelő tölt ki. Ilyenek a koponyacsontok, a szegycsont a lapockák és a bordák is. A köbös csontok rövidek, tömzsik.
Közéjük tartoznak a kéztőcsontok vagy a gerinc csigolyák testei. Külső kemény csontszövet-rétegük vékonyabb, mint a csöves csontok esetében.
Az ember eredése, faji egysége és kora
E kemény réteg kompakta kívülről befelé haladva viszonylag gyorsan, éles határvonal nélkül megy át a szivacsos csontállományba. Miután ezek a csontok majdnem teljesen egészében spongiozából állnak, megterhelés esetén jellemzően jonnek a fergek kompressziós törés következik be.
A végtagok köbös csontjai zsírvelőt, a csigolyatestek vörös csontvelőt rejtenek, így gerincünk jelentős vérképző szerv. Vannak olyan csontok is, amelyek egyedi formájuk miatt egyik típusba sem hagyják magukat besorolni. Egyes felosztások szerint ide tartozik a gerinccsigolya is.
A csontok és az izmok rendszere
Kerekférgek az izmokban és a csontokban, hogy sok csont formája azért olyan különleges, mert erek, idegek futnak a csontot érintve vagy a csont belsejében. Különleges formájúak az arckoponya csontjai is, melyek üregeket, üregrendszereket fognak közre.
Vélemények az ember eredéséről. Az őskorit ember csontváza. Testi nagyság. Arc s a prognathisms és orthognathismus.
Ezek az üregek könnyítik cérnagiliszta gyerekeknél csontvázat, valamint a hangadáshoz szükséges rezonáló terekként működnek. Életre kelő csontváz A csontvázat felépítő csontok mozgékony vagy kevésbé mozgékony összeköttetésben állnak egymással.
Erről az ízületek kapcsán fogunk szólni.
A mozgásszervek anatómiája Csontok A csont a fogzománc után testünk legszilárdabb része, mely e mellett még rugalmas is.
Ahhoz, hogy a mozdítható csontok valóban képesek legyenek mozgásra, izmokra van szükség. Vázizomzatunk összesen mintegy izomból áll és testtömegünk 45 százalékát adja.
A lazítás ördögi köre
A mozgásszerv-rendszerhez tartozó izmok harántcsíkoltak és a csontvázon tapadnak. Az izomvégek közül az egyiket eredésnek, a másikat tapadásnak hívják. Olykor nehéz lenne megmondani, melyik vég melyik, de megállapodás szerint általában a törzshöz közelebb eső vagy rögzített izomvég az eredés.
Az azonban biztos, hogy a két vég nem egy és ugyanazon csonton tapad.
