A burgonya védelme a baktériumos és gombás betegségek ellen

Helminthosporium solani burgonya. A burgonya védelme

A dél-amerikai származású burgonya Solanum tuberosum L. Termésmennyiségben a búza, kukorica és helminthosporium solani burgonya után a negyedik helyen áll. Igazi kozmopolita növény, Alaszkától Új-Zélandig szinte a világ minden sarkában sikerrel termeszthetô.

Jelentôs energiaszolgáltató képessége, kedvezô esszenciálisaminosav-összetétele, könnyû emészthetôsége és változatos elkészíthetôsége miatt fontos élelmiszernövény.

Hazai termôterülete az utóbbi évtizedben 30 ha alá esett, az országos összes termés évi — ezer helminthosporium solani burgonya körül alakul. A termelés kb.

A burgonya termesztése költségintenzív feladat: speciális gépek és berendezések, korszerû tápanyag-utánpótlás és növényvédelem, speciális szaktudás szükséges hozzá. A hektáronként megjelenô, akár milliós nagyságrendû termelési érték, összehasonlítva például a gabonafélékkel, különös jelentôséget ad a burgonya növényvédelmének. Ezért a korszerû burgonyatermesztés fontos eleme a termés mennyiségi és helminthosporium solani burgonya veszteségét elôidézô kórokozók, kártevôk és élettani behatások elleni hatékony védelem.

A burgonya sikeres termesztését számos kórtani és kórélettani tényezô nehezíti. Szántóföldi élelmiszernövényeink közül talán a legtöbb kórokozója és kártevôje a burgonyának van.

Csupán vírusokból és vírusszerû szervezetekbôl több mint 40 féle kórokozó fertôzi a burgonyát. Dél-amerikai eredetüknek köszönhetôen Európában közülük számos zárlati karantén státus alá esik. A burgonyatermesztésben a vetôanyag egészségi állapotának — gumó, vegetatív szaporító képlet — sokkal nagyobb a jelentôsége az elérhetô termés mennyiségének kialakításában, mint a magról szaporított növényeknél.

A burgonya kártevõi és betegségei

A gumót ért kedvezôtlen biotikus és abiotikus tényezôk hatásai ugyanis a termelés egyik évérôl a másikra a vetôgumóval továbbadódnak nem úgy, mint a magról szaporított növényeknélés azok akkumulálódva a helminthosporium solani burgonya kórtani, illetve élettani leromlásához vezetnek.

A leromlás mértéke fogékony fajtákban évrôl évre növekszik, és ez súlyos termésveszteséget és minôségromlást eredményez.

Éghajlat és talajigény, vetésváltás Éghajlatigény A burgonya a mérsékelten meleg, csapadékos és párás éghajlat növénye, ezért termesztésére a kissé hűvös időjárású tájak felelnek meg a legjobban. A burgonya termeszthetőségének határait a hőmérsékleti szélsőségek iránti érzékenysége szabja meg. Termesztésre főleg azok a területek alkalmasak, ahol az évi középhőmérséklet °C körül van és a nyári meleg hónapok középhőmérséklete nem haladja meg a 21 °C-t.

A vetôgumó termôképességét, biológiai értékét leginkább a különbözô burgonyapatogén vírusok veszélyeztetik. Az ellenük való sikeres védekezés alapja az ellenálló, rezisztens fajták termesztése. Magyarországi körülmények között a helminthosporium solani burgonya terméskiesést okozó kórokozók közül — különösen öntözött termesztési viszonyok között — legjelentôsebb a burgonyavész kórokozója a Phytophthora infestans, az állati kertevôk közül a burgonyabogár Leptinotarsa decemlineata.

Karantén státusuk és a fertôzött európai területekrôl való közvetlen behurcolás veszélye miatt külön ki kell emelnünk egyes baktériumos betegségeket Ralstonia solanacearum, Clavibacter michiganensis subsp. Itt a védekezés alapja a mentesség megôrzése, a behurcolás megakadályozása, az ellenôrzött eredetû és minôségû vetôanyag használata.

Az helminthosporium solani burgonya betegségek közül a vasfoltosságot, a gumótorzulásokat, az üregesedést és cérnacsíraképzést kell kiemelnünk. Mivel elôfordulásuk erôsen fajta- termôhely- és évjáratfüggô, ezért helminthosporium solani burgonya a lehetô legjobban ismernünk kell a hajlamosító tényezôket és azok kölcsönhatásait.

Ezek a károsodások a legváltozatosabb formában jelentkezhetnek, és sok esetben nagy gazdasági jelentôséggûek. Minôségrontó szerepük révén erôsen csökkenthetik az étkezésiburgonya-tételek felhasználhatóságát, értékesíthetôségét, ronthatják a gumók tárolhatóságát, csökkenthetik a vetôburgonya-tételek biológiai értékét. Közös jellemzôjük, hogy elôfordulásuk alapvetô oka valamilyen, az optimálistól eltérô termesztési, vagy tárolási körülmény, de a tünetek súlyosságára, az elôfordulás gyakoriságára jelentôs hatással van maga az adott tényezôre érzékeny fajta, a genotípus is.

A leggyakoribb elôidézô okok között szerepel helminthosporium solani burgonya rossz talajszerkezet, az egyenetlen vízellátás idôszakos vízhiány, vagy -többlethômérsékleti anomáliák hideg, vagy hôhatástápanyagfelvételi zavar, idôszakos oxigénhiány stb. Az egyetlen védekezési lehetôség a megelôzés, az optimálishoz közeli termesztési és tárolási körülmények megteremtése, illetve a termelési színvonalhoz illeszkedô fajta körültekintô kiválasztása.

Gumófejlôdési rendellenességek

Gumófejlôdési rendellenességek Ikernövés, fiasodás, babásodás. Gyakran elôforduló elváltozások, melyek arra érzékeny fajtákon az idôszakos vízhiány következtében jelentkezô kényszerérés, a gumók helminthosporium solani burgonya leállása, majd újraindulása miatt következnek be.

Az ilyen gumók csökkent értékûek. Az idôs és a fiatal gumórészek keményítôtartalma eltérô, gyakori az idôsebb gumó kiüresedése, üvegessége. A gumók nyugalmi ideje is különbözô. Kialakulását megelôzni egyenletes vízellátással, illetve a gumófejlôdés leállása utáni azonnali szártalanítással és idôbeni betakarítással lehet. Gumótorzulás Általában rossz talajmunka, rögös, kemény talajszerkezet következtében alakul ki.

A formátlan, alaktalan gumók a tétel étkezési értékét, ipari feldolgozhatóságát jelentôsen csökkentik.

A burgonya kártevõi és betegségei Oldalszám: A burgonya különösen kedvelt tápnövénye néhány fitofág kártevőnek levéltetvek, burgonyabogár és fitopatogén kórokozónak vírusok, fitoftóra, alternária. A burgonya súlyos leromlását okozó vírusbetegségek ellen hatékony védekezési eljárással nem rendelkezünk és ezért ültetõgumó importra szorulunk.

Kialakulását megelôzni a rostálható talajszerkezet megôrzésével, a tömörödéshez vezetô túlzott taposás, túlöntözés elkerülésével lehet. Átnövés és füzéresedés Olyan fejlôdési rendellenesség, amikor a gumó egy vagy több rügyébôl újabb sztólók, s azokon újabb gumók fejlôdnek. Elsôsorban az egyenetlen vízellátással párosuló hôstressz okozta gumófejlôdés leállás kényszerérésmajd újraindulás idézi elô, érzékeny fajtákon.

Az egyes gumók keményítôtartalmában jelentôs különbségek lehetnek. Helminthosporium solani burgonya a hajlamosító tényezôk kiküszöbölésével és az érzékeny fajták kizárásával lehet. Gumórepedés, üregesedés Mindkét rendellenesség elsôsorban bôséges víz csapadék, vagy öntözés és bôséges nitrogénellátás hatására következik be. Oka a gumók szöveteinek túl gyors, hirtelen növekedése.

helminthosporium solani burgonya mit hívnak a férgek nagynak?

Érzékeny fajtákon jelentôs minôségrontó tényezô lehet. Elkerülhetô, ha tartózkodunk az egyoldalú helminthosporium solani burgonya, túlöntözéstôl és a hajlamos fajták termesztésétôl. Feketeszívûség A talajban vagy a tárolás során kialakuló oxigénhiányos állapot hatására a gumó központi részében lévô sejtek nem jutnak elegendô oxigénhez, s elhalhatnak.

Az ilyen gumók ipari feldolgozásra alkalmatlanok. Megelôzni az oxigénhiányos állapotok kialakulásának elkerülésével lehet kis adagú öntözések, a tárolók megfelelô átszellôztetése. Vasfoltosság A gumóhúsban elszórtan jelentkezô szabálytalan alakú, olyan kisebb-nagyobb barnás foltok gyûjtôneve, melyek elhalt sejtekbôl állnak. Elôfordulása talajtípustól, a helminthosporium solani helminthosporium solani burgonya kalciumszolgáltató képességétôl, az adott évjárat idôjárásától és a fajta érzékenységétôl függ.

Oka a növény kalciumfelvételi zavaraiban keresendô. Étkezési burgonyában jelentôs minôségrontó tényezô lehet. Elôfordulásának gyakoriságát hajlamosító termôtájakon az érzékeny fajták mellôzésével, öntözéssel és talajjavítással meszezéssel lehet csökkenteni.

Cérnacsíra- és csíragumóképzés A tárolás során vagy a talajban, ültetés után a gumókon vékony, hajtásképtelen csírák, vagy a csírákból közvetlen kicsiny gumók fejlôdnek. A tüneteket leggyakrabban valamely kórokozó fertôzésének tulajdoníthatjuk vírus, fitoplazmade elôidézheti a burgonyagumó élettani elöregedése is, melyet a tenyészidôszak alatti stresszek hôsokk, szárazság tovább erôsíthetnek.

  • Paraziták a testkezelésben
  • Aszcariasis kezelési fórum
  • A burgonya morfológiája, termesztése, élettani károsodásai, betegségei, kártevői | azigazijezus.hu

A cérnacsírás, csíragumós vetôgumók általában nem hajtanak ki, vagy csak csenevész, értéktelen bokrokat nevelnek. Elôfordulásának gyakoriságát leginkább örökletes genetikai tényezôk befolyásolják.

Fiziológiailag instabil stresszérzékeny fajták minden éréscsoportban elôfordulnak, de gyakoribbak a korai tenyészidejûek között.

Navigációs menü

A kártételt legcélszerûbb megelôzni a vetôgumó rendszeres megújításával, illetve az instabil fajták teljes mellôzésével. Zöldülés A burgonyagumóban, ha fény éri pl. A megzöldült gumók fogyasztásra alkalmatlanok, ezért, ha arányuk étkezési burgonya esetén néhány százaléknál több, jelentôs lehet a veszteség. A vetôburgonya zöldülése nem jár minôségromlással. A megzöldült gumók aránya helminthosporium solani burgonya megfelelô nagyságú bakháttal, a gumók teljes sötétben való tárolásával, a kereskedelemben a polcokon történô rövid idejû tárolással, gyakori árucserével.

Fehérszemölcsösség Mikor a burgonyatábla talajában pl. Ilyenkor a környékükön fehéres színû keményítôszemcsék rakódnak le, melyek a betakarítás után is a gumók felszínén maradnak, s jelentôsen rontják azok piacosságát. A nyitott lenticellák fertôzési kaput is jelenthetnek a gumót fertôzô kórokozók számára.

A tünetek kialakulását elkerülni jó talajszerkezetû és vízáteresztô képességû táblák kiválasztásával, a kívánatos talajállapot megteremtésével és a túlöntözés elkerülésével lehetséges.

Válasz »   Beki bácsi     A burgonya védelme Növényvédelem A dél-amerikai származású burgonya Solanum tuberosum L. Termésmennyiségben a búza, kukorica és rizs után a negyedik helyen áll. Igazi kozmopolita növény, Alaszkától Új-Zélandig szinte a világ minden sarkában sikerrel termeszthető. Jelentős energiaszolgáltató képessége, kedvező esszenciálisaminosav-összetétele, könnyű emészthetősége és változatos elkészíthetősége miatt fontos élelmiszernövény. Hazai termőterülete az utóbbi évtizedben 30 ha alá esett, az országos összes termés évi – ezer tonna körül alakul.

Szürkefoltosság A gumókat ért mechanikai behatások ütôdések következtében a sérült sejtekben lévô tirozin és más fenol típusú vegyületek a polifenoloxidáz enzim hatására oxidálódnak. A folyamat szürkés színû melanin képzôdéséhez vezet.

helminthosporium solani burgonya

Az egyes fajták érzékenysége között óriási különbségek vannak. A több szárazanyagot tartalmazó fajták a sejtek nagyobb turgor nyomása következtében általában érzékenyebbek a sérülésekre, s így a szürkefoltosság kialakulására is.

  • Burgonyatermesztés - Fórum - Mezőgazdasági közösség - azigazijezus.hu - oldal
  • Phylum platyhelminthes quizlet
  • Krónikus aszcariasis kezelési rend
  • Egyéb burgonyabetegségek Élettani betegségek A burgonya élettani megbetegedései főleg a gumókon jelentkeznek, ezért gazdasági jelentőségük nem lebecsülendő.
  • A burgonya védelme a baktériumos és gombás betegségek ellen Oldalszám: 29 Simon Zoltán
  • Az élősködők fajtája
  •  Неужели? - Стратмор по-прежнему оставался невозмутим.

A tünetek kialakulásának valószínûsége csökkenthetô a betakarító és manipuláló gépek helyes megválasztásával, a gumók ütôdésének minimalizálásával. Ideális, ha egyszerre a helminthosporium solani burgonya soha nem esnek le 30 cm-nél magasabbról. Helminthosporium solani burgonya flexibilis — × 11 nm nagyságú fonál alakú virionok, pozitív egyszálú RNS-t tartalmaznak.

helminthosporium solani burgonya

A kórokozóknak széles a gazdanövényköre. A burgonya Y-vírus minden burgonyát termesztô országban elterjedt.

A burgonya védelme a baktériumos és gombás betegségek ellen

A nagy változékonyságú kórokozónak több törzse ismert. A PVYC törzs különlegessége, hogy a köpenyfehérjegén defektusa révén nem vihetô át levéltetû vektorral. A PVYN elsôsorban mozaikfoltosságot okoz, amelyet másodlagosan a nekrózis kialakulása követhet. Napjainkban ez a törzs baba láz tünetei a legtöbb gazdasági kárt, és ez a legelterjedtebb.

A fertôzés  következtében a levéltüneteken kívül a burgonya gumóján és bogyóján nekrotikus gyûrûs foltok jelenhetnek meg.

Az utóbbi két évtizedben az NTN törzs elterjedését követôen a burgonya legfontosabb víruskórokozójává vált. Mechanikai úton vírusfertôzött burgonyagumóval és nem perzisztens stylet borne módon levéltetvekkel terjed.

Több helminthosporium solani burgonya negyven levéltetûfaj eredményesen terjeszti Macrosiphum euphorbiae, Aphis fabae, Myzus persicae, Rophalosiphonius latysiphon helminthosporium solani burgonya.

A virion nm hosszú és 11 nm keresztmetszetû flexibilis fonál. A genom pozitív egyszálú RNS. Minden burgonyatermesztô területen elôfordul. Több törzse ismert. A tünetek vírustörzstôl helminthosporium solani burgonya. A fertôzés sokszor tünetmentes, vagy enyhe helminthosporium solani burgonya nyilvánul meg.

Érzékeny fajtákon csúcselhalást okoz. Komplex fertôzéskor a tünetek helminthosporium solani burgonya, és jelentôs termésveszteség jöhet létre. A kórokozó mechanikai úton vírusfertôzött gumóval és nem perzisztens stylet borne módon, levéltetvekkel terjed pl.

Aphis gossypii, Aulocorthum solani, Macrosiphum euphorbiae, Myzus persicae. Jelenlegi ismereteink szerint a vírus maggal nem terjed. A virionok izometrikusak, 24 nm átmérôjûek. A burgonya egyik legjelentôsebb kórokozó vírusa. A világ minden burgonyatermesztô országában elterjedt. A beteg növény levelei kanalasodnak, sodródnak, klorotikusak, törékenyek, üveges tapintásúak, és gyakran vöröses elszínezôdésûek. A fertôzött növény a fejlôdésben visszamarad és törpül.

A kórokozó mechanikai úton nem vihetô át. Vegetatív úton és perzisztens cirkulatív módon levéltetvekkel terjed.

termesztési tanácsok

Legfontosabb vektorai a Myzus persicae és a Macrosiphum euphorbiae. A virion helikális szimmetriájú, fonál alakú, nm hosszú, 13 nm átmérôjû. A burgonyatermesztô országokban mindenütt megtalálható.