Gyurusfergek tapcsatornaja
Tartalom
Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése.
Bevezetés az állattanba
Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző. Ez azt jelenti, hogy a test csak egyetlen, a hossztengelyén átfektetett síkra szimmetrikus, vagyis a gyurusfergek tapcsatornaja és a bal oldali testfelük egymás tükörképei.
Elkülönül a háti és a hasi oldal, valamint a feji és a farki vég.
A kétoldali szimmetria számos előnnyel és következménnyel jár. Az állat a feji vége irányában mozog, ezért a környezet új ingerei ott érik a szervezetet. Az elkülönült gyurusfergek tapcsatornaja végen található az érzékszervek többsége, ezek fogják fel a külső ingereket. A laposférgekfején gyurusfergek tapcsatornaja egyszerű fényérzékelő szerv és szaglószerv is van.
azigazijezus.hu - G-Portál
A kívülről érkező hatásokat feldolgozó gyurusfergek tapcsatornaja is a fejtájékon tömörülnek. A laposférgekrediffúz légzés jellemző, tehát az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása a testfalon keresztül történik. Laposférgek idegrendszere és érzékszervei Laposféreg idegrendszere Az idegsejtek a test feji végéncsoportosulnak, két agydúcot alkotva. Az idegrendszer tehát már nem hálózatos, hanem központosult.
Az ilyen típusú idegrendszert, amelyben az idegsejtekdúcokbacsoportosulnak, dúcidegrendszernek nevezzük.
Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás.
A dúcok képezik a központi idegrendszert, a belőlük eredő idegsejtnyúlványok pedig a környéki idegrendszert. A központosult idegrendszer sokkal hatékonyabb szabályozást tesz lehetővé, mint a hálózatos. A fejen például egyszerű fényérzékelő szerv és szaglószerv is van. Laposférgek kültakarója és mozgása Örvényféreg A laposférgekbőrizomtömlővel mozognak.
Tartalomjegyzék
A bőrizomtömlőt a kültakaróval összefüggő simaizomrétegek alkotják. Összehúzódásuk a test nagy gyurusfergek tapcsatornaja kiterjedő, lassú mozgást eredményez.
Ha a keresztirányú izomzat húzódik össze, akkor a testelvékonyodik és megnyúlik. Ha az állat egyik oldalán a hosszirányú izmokösszehúzódnak, akkor ott megrövidül a test.
Ez azt eredményezi, hogy az állat az gyurusfergek tapcsatornaja oldala irányában meggörbül. Laposférgek táplálkozása Tápcsatornájuk két részre, elő- és középbélre tagolódik. Az előbél segítségével fölvett táplálék a középbélbe kerül.
Laposférgek kültakarója és mozgása
A középbél mirigysejtjeiemésztőnedveket termelnek és juttatnak a bélbe. Más sejtek az előemésztett táplálékotendocitózissal felveszik és sejten belül megemésztik.
Ezeknél az állatoknál a sejten kívüli emésztés már lényegesebb szerepet játszik, mint a gyurusfergek tapcsatornaja. A középbél különbség a parazitoidok és a paraziták között elágazik, ez biztosítja, gyurusfergek tapcsatornaja a tápanyagok a test minden részébe eljussanak.
A táplálékemészthetetlen anyagait az állat a szájnyílásán keresztül távolítja el.
Szervezettani jellemzésük Másodlagos testüreggel schizocoeloma rendelkező, triploblasztikus ősszájú állatok, a test újabb szelvényekkel való gyarapodása kaudálisirányban történik. Feji végüket a szelvénynek nem tekinthető fejlebeny és az azt követő, szájnyílást tartalmazó peristomium alkotja. Ez után következik a szelvényes test, majd a testvéget alkotó pygidium, rajta a végbélnyílással. Szelvényenként hám eredetű sertéket viselnek, amelyek morfológiája és elhelyezkedése gyurusfergek tapcsatornaja bélyeg.
A laposférgek nagy része ragadozó, ilyenek például az örvényférgek. Számos élősködő fajt is ismerünk. Ezek közé tartoznak az emberközépbelében megtelepedő galandférgek.
Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
Laposférgek kiválasztása A szervezet számára fölösleges bomlástermékek a sejtek közötti folyadéktérbe kerülnek. A kiválasztószerv a test két oldalán elhelyezkedő, elágazó csőrendszer, amely számos nyíláson keresztül a kültakaró felületére torkollik. A testfolyadékból a kiválasztandó anyagok a csöveküregeibe kerülnek, majd onnan a test felületére jutnak.
- A tápcsatorna tagolódása és a feladatok megosztása az ősszájúaknál Az ősszájú állatok előbele a szájnyílással kezdődik, s a középbél kezdetéig tart.
- Gyűrűsférgek – Wikipédia
- Bevezetés az állattanba | Digitális Tankönyvtár
- Evolúciója: Az ősi laposférgekből alakult ki Szerveződése: Szövetes, kétoldalian szimmetrikus, ősszájú, bélcsatornás; másodlagos testürege van.
Az ilyen típusú kiválasztószervetelővesécskének nevezzük. Laposféreg kiválasztószerve Örvényférgek osztálya Örvényféreg A laposférgek törzsének két legismertebb osztálya az örvényférgek és a galandférgek.
Ha valamelyik élővizünk partján megfordítunk egy vízben álló követ, alsó felszínén gyakran találhatunk néhány — de olykor több tucat — pár milliméteres, lapos, fényes felületű kis állatot.
Ezek a laposférgek törzsébe tartozó örvényférgek. Ha türelmesen várunk, megfigyelhetjük mozgásukat: mindig testük egyik gyurusfergek tapcsatornaja irányában kúsznak a felszínen.
Ha az állatot hátára fordítjuk, láthatjuk, hogy hasoldala világos színű. Mindez a kétoldali szimmetria megnyilvánulása.
Az örvényférgek osztálya onnan kapta a nevét, hogy a kültakaróhámszövetecsillós, s ennek működése a vízbenörvénylést kelt. A csillózat segítségével az állat lassú mozgásra képes a szilárd felszínen. Az örvényférgekragadozó állatok. Galandférgek osztálya Galandféreg teste és a fej mikroszkópos képe A laposférgek törzsének két legismertebb osztálya az örvényférgek és a galandférgek.
A galandférgekélősködő állatok.
Egyes emlősök, például az emberközépbelében élnek, és a már megemésztett tápanyagokattestfelületükön át veszik föl, saját gyurusfergek tapcsatornaja nincsenek.
Fejükkel kapaszkodnak gyurusfergek tapcsatornaja a bél falában, ezért nem sodródnak tovább a béltartalommal. Testük több méter hosszú is lehet. Rendkívül sok petét termelnek, melyek a széklettel ürülnek.
3.2.2. Gyűrűsférgek törzse
A petéketháziállatok pl. A borsókás húsemésztésekor a lárvák a bélbengalandféreggé alakulnak át. A vágóhidakon az állatokat szakemberek ellenőrzik, ami elég nagy biztonságot nyújt, ha a húst boltban vásároljuk meg. Ezen kívül a fertőzést gyurusfergek tapcsatornaja előzhetjük meg, ha a marha- és sertéshúst, de különösen a vadhúsokat alaposan átsütjük vagy jól megfőzzük, mert magas hőmérsékleten a borsóka elpusztul.