A chesapeake öböl parazitái, Navigációs menü

Miről árulkodik az osztriga génállománya?

Kínai kutatók feltárták a csendes-óceáni osztriga genetikai kódját, ezzel fényt vetve egy olyan a chesapeake öböl parazitái élőlényre, mely kulcsfontosságú szerepet játszik az ökoszisztémában. A Crassostrea gigas genomjának feltérképezése olyan gének kincsesbányáját tárja fel, melyek segítenek a puhatestűnek megbirkózni a környezeti stresszel, az ingadozó sótartalomtól és kiszáradástól a baktériumokkal és mérgező fémekkel vívott harcig.

Az osztriga az első puhatestű, melynek egész génállományát feltérképezték.

• Miről árulkodik az osztriga génállománya? | azigazijezus.hu
• Külföld: Pusztulás az édenben - azigazijezus.hu

Az adatok fényt vetnek a bolygó egyik legnagyobb állattörzsének - több mint ezer fajjal - biológiájára és evolúciójára. A puhatestűek a világ óceánjaiban élő állatok legnagyobb csoportját alkotják.

Génállománya megközelítőleg 28 ezer gént tartalmaz, ebből a chesapeake öböl parazitái hiszik, hogy kifejezetten az osztrigához vagy legalábbis a puhatestűekhez kötődik. Az immunrendszer génjeinek közelebbi vizsgálata a kutatók szerint segíthet felfedni, hogy a csendes-óceáni osztriga nagyrészt miért ellenálló az MSX protozoa parazitával szemben, mely megtizedelte az amerikai osztriga Crass­ostrea virginica egyedszámát a Chesapeake-öbölben. Legszembetűnőbb tulajdonsága a héja, amely kialakulásának módja azonban máig rejtélyt képez.

A folyamat megismerése mesterséges "biokerámiák" kifejlesztéséhez vezethet. Hosszú távon azonban az alapvető biológiát érintő adatok lehetnek a legértékesebbek.

A szirticápák filogenetikus rokonsága az izoenzimjeik génszekvenciái alapján. A vizsgált fajokat alaktani szempontok szerint választotta és obscurus csoportnak nevezte. Vizsgálatai alapján a sötétcápa Carcharhinus obscurus és a galápagosi cápa Carcharhinus galapagensis rendszertanilag a chesapeake öböl parazitái közepére sorolható. A vizsgált csoportba alaktanilag egyrészt a nagytestű, háromszög alakú fogú fajok tartoznak, amik rendelkeznek a két hátúszó közti kiemelkedéssel, másrészt a nagyorrú cápa Carcharhinus altimusa karibi szirticápa A chesapeake öböl parazitái pereziia homokpadi cápa Carcharhinus plumbeus és az óceáni fehérfoltú cápa Carcharhinus longimanus fajok. Naylor képes volt a háti úszók közötti kiemelkedéssel rendelkező csoport fajai között további rokonsági kapcsolatot is feltárni; és megállapítani, hogy a sötétcápa, a galápagosi cápa, az óceáni fehérfoltú cápa, valamint a kékcápa Prionace glauca szinapomorf kládot alkotnak a csoporton belül, vagyis alaktani jellegzetességük valóban egy közös őstől származik.

Szűrve táplálkozóként az osztrigának nincs más választása, a chesapeake öböl parazitái lenyelni mindent, ami a vízben van, többek között vírusokat, baktériumokat, üledéket és fémeket.

Ezen kívül a génállomány sok mindent elárulhat arról, hogyan élik túl az állatok a változó környezeti feltételeket, amelyekkel minden élőlénynek szembe kell néznie, de kevésnek olyan mértékben, mint az osztrigának.

A kagylók elviselhetik a fokos vízhőmérsékletet, de a jegesedést is kibírják. Hetekig életben maradnak víz nélkül, ha hideg körülmények között vannak. Ezen kívül olyan vízben élnek, melynek sóssága hétszeresen is változhat az időjárásnak és évszaknak megfelelően.

Mindez azért lehetséges, mert kitűnően gátolják az "apoptózist", a programozott sejthalált, melynek során egy sejt elpusztítja magát, amint komoly károsodás érte. A programozott sejthalál a biológia egyik fontos kutatási területe, mivel fényt vethet a betegségekre és az öregedésre.

• Világszerte több százezer állat pusztult el.
• Fel kell készülnünk a mínusz 10 fokra is A közel másfél órás út alatt végig optimistán mesél a Chesapeake-öböl életéről és élővilágáról, pedig maga is számos válságot átélt itt.
• Neve[ szerkesztés ] Neve az algonkin indián Chesepiooc szóból ered.

A csendes-óceáni osztrigánál 48 gén kódolja az apoptózist gátoló proteineket, az emberi genomban 8. A génállomány új adatokat szolgáltat a puhatestűek evolúciójáról a chesapeake öböl parazitái azokról a globális melegedés kiváltotta rizikókról, amelyekkel szembe kell nézniük — írja a kínai tudományos akadémia szakembere, Kuofan Csang vezette kutatócsapat.

Az emberi tevékenységek kibocsátotta szén részben az óceánokban nyelődik el, ennélfogva hozzájárul a víztömegek savasságához, amely gyengíti a puhatestűek védelmező kalciumhéját. Ezek az üvegházhatású gázok a globális melegedéshez is hozzájárulnak, mely újabb veszélyt jelent a sekély vízben élő kagylókra.

Hosszabb lánc, szögletes akvárium — szigorodott az állattartás December végén az Arkansas folyóból nyolcvanezer haltetemet halásztak ki, szilveszter éjjelén az Arkansas állambeli Beebe városkában több ezer vörösszárnyú gulyamadár hullott alá holtan az égből, néhány nappal később Louisianában találtak több száz rejtélyesen elpusztult madarat, majd a Chesapeake-öbölben vetődött partra közel kétmillió haltetem. Hogy mi okozta az állatok halálát, egyelőre nem tudják pontosan.